Nagymama szeme fénye

Az az igazság, hogy a nagyira nem lehet nem odafigyelni. Folyton beszél hozzám - ami jó, viszont egy szavát sem értem - ez nem annyira jó. Abban reménykedem, hogy ez egyszer majd megváltozik...Addig csak szájtátva hallgatom.

Csak sejtem, hogy vicceseket mond; ilyenkor jólnevelten mosolygok. (Vagy cinkosan kacsintok?)


Amikor végképp érthetetlen a sztori, nagypapira tekintek kétségbeesetten, hátha ő majd segít kibogozni a történet szálait. (Az a sejtésem, hogy ő sem mindig érti teljesen, csak úgy tesz mintha...)


Na itt untam meg a mesedélutánt:

Anyával kettesben

No comment.

A büszke nagyszülők

Továbbra is Szűcsnagymama és Szűcsnagypapa kitüntető figyelmében lubickolok. Úgy tünik, mindkét félnek nehezésre esik betelni a másikkal.

Nagyival sokat nevetgélünk.

A nagypapával (The Artist Formerly Known as PaliBácsi) komolyabb témákat feszegetünk.



Estére mindenki elfárad egy kicsit; persze főleg én.

Ekkor jön a fürdetés ideje, amihez old-school fürdőszettet öltök. (ún. Csíkos úr szett.)


Ezen még nekem is nevetnem kell...

Festum omnium sanctorum

Ezt a bejegyzést dédnagyszüleim emlékének ajánlom.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Na de komolytalanra fordítva a szót, folytassuk a "Boti kalandjai a pocakon túl" sorozatot. A legújabb epizódban arról lesz szó, miként is készülök az olimpiára távalvás kategóriában. (Gondolkodtam még a távpisilésen is, de kiderült, hogy profik nem indulhatnak...)

Maradtam tehát annál, amit 'csak' amatőr szinten űzök.

De ami igazán fontos, hogy szeretem csinálni. Persze ettől még rettentő komolyan veszem.
(Kicsit cseresznyeszáj?)

Itt éppen az edzőmtől (aki többszörös országos alvóbajnok és egyben a példaképem is) kapok tanácsokat.

Bemelegítés és nyújtás apával.

Fejben rákészülök a gyakorlatra.

Az utolsó taktikai megbeszélés.


A rajt előtti másodpercek izgalma.

Mitsütszkisszűcs

Végre megjött Szűcsnagymama és Szűcsnagypapa! Hurrá!

A gyűrűk ura

Álmomban a gyűrűgyakorlatomat tökéletesítem. Úgy is mondhatnám: árnyékolok. Csak úgy Csollány-Szilveszteresen. (És ha éppen tudni akarjátok, a nyuszik a közönség.)

Míg fekszem kiterítve

[A korábban itt szereplő képet egyes olvasók vallási érzékenységére való tekintettel töröltük.]

Csak néztek, mi?!

Fiúk együtt -- Male bonding

Apa végre hazajött a békaevők országából.

Bár még mindig erős fokhagymaszaga van...szeretünk együtt vacsorázni.

És képzeljétek, már egyedül eszem.

Persze csak a fotó kedvéért...de a cumisüveget nem szívesen engedem el. Tudjátok, hogy van ez: az a biztos, amit az ember maga csinál.

Ami pedig a fater és közöttem fennálló esetleges hasonlóságot illeti, azt hiszem, ez a kép minden alaptalan vádat megcáfol.

Pénteki retrospektív

Sziasztok!

Megint itt vagyunk!
Egy rövid képösszeállítással tekintünk vissza a hétre.

"Fel a kezekkel!" Nyuszik vigyázzák álmomat az új járókámban, amit asszem egy ideig csak "fekvőkének" használok.


Közlekedési rendőrnek készülök...


Vagy mégis inkább karmesternek?

Bíró nagyival


A homlokráncolós rutinom.


A méhecske méz után kutat.

Sajtóközlemény - Press Release

Sziasztok megint!

Apa néhány napra itthagy minket hármasban anyával és Bíró nagyival. Péntekig nem valószínű, hogy lesz frissítés, bár azért a strasbourgi sajtóközpontba odaszólok, hogy intézkedjenek. Jövő hétvégén azonban újult erővel folytatjuk...
Üdvözlettel,

Boti, a kacsaügyi kormánymegbízott

1 hónap

Ma egy hónapja érkeztem.


Ilyen komolyan nézek 30 nap után.

Makkosház 69ers 2.0

Sic transit gloria mundi

A Makkosház 69ERS utánpótláscsapatának kezdőötöse kezd összeállni.
Csongor lesz a negyedik igazolás, még egy hely kiadó.
Srácok, ideje belehúzni!


Copyright: Rookie MC

Laza hétvége

Hát szervusztok.

A hétvégét végiglazáztam. A héten óriásivolt a hajtás, amit ki kellett pihennem.
A lakás minden pontján nyugiztam egy kicsit, biztos ami biztos.

Nagyi ölében.


Erkélyen.



Apa erős izmos karjában. (A mellkasszőrzetért ÉN kérek elnézést...)

Do the bartman

A két kép között 3 apró eltérés van. Meg tudjátok találni mind a hármat?

A gondolkodó

Hommage à Rodin

Kedd

Ha röviden össze kellen foglalnom a napomat, akkor csak annyit mondanék: szunya!

A gépház üzen

Kedves hűséges olvasóim!

Sajnálattal közlöm, hogy apu hétfőtől újra munkába állt, és ezért a blogom eddig megszokott napi frissítése már nem lesz tartható.
:-(

Remélem azért hetente egyszer-kétszer visszanéztek, mert azért lesz ezentúl is mondanivalóm.
Ne feledjétek, a címem változatlan: szucsbotond@skynet.be
Tehát nem elpártolni tőlem, mert különben mérges leszek!

Álmos vasárnap

Nem volt valami hiperizgis a mai nap.

Ettem.


Aludtam.


Ettem.


Aludtam.


És ez így ment tovább...
Na jó, néha apával is nyugiztunk egy kicsit.