Anyával kettesben

No comment.

A büszke nagyszülők

Továbbra is Szűcsnagymama és Szűcsnagypapa kitüntető figyelmében lubickolok. Úgy tünik, mindkét félnek nehezésre esik betelni a másikkal.

Nagyival sokat nevetgélünk.

A nagypapával (The Artist Formerly Known as PaliBácsi) komolyabb témákat feszegetünk.



Estére mindenki elfárad egy kicsit; persze főleg én.

Ekkor jön a fürdetés ideje, amihez old-school fürdőszettet öltök. (ún. Csíkos úr szett.)


Ezen még nekem is nevetnem kell...

Festum omnium sanctorum

Ezt a bejegyzést dédnagyszüleim emlékének ajánlom.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Na de komolytalanra fordítva a szót, folytassuk a "Boti kalandjai a pocakon túl" sorozatot. A legújabb epizódban arról lesz szó, miként is készülök az olimpiára távalvás kategóriában. (Gondolkodtam még a távpisilésen is, de kiderült, hogy profik nem indulhatnak...)

Maradtam tehát annál, amit 'csak' amatőr szinten űzök.

De ami igazán fontos, hogy szeretem csinálni. Persze ettől még rettentő komolyan veszem.
(Kicsit cseresznyeszáj?)

Itt éppen az edzőmtől (aki többszörös országos alvóbajnok és egyben a példaképem is) kapok tanácsokat.

Bemelegítés és nyújtás apával.

Fejben rákészülök a gyakorlatra.

Az utolsó taktikai megbeszélés.


A rajt előtti másodpercek izgalma.