Séta

Ma először voltam igazán házon kívül. Elmentünk sétálni a szemközti házak mögött rejtőzködő mini-parkba, utána meg elkísértem anyáékat vásárolni.

Már akkor sejtettem, hogy valamiben sántikálnak, amikor rugdalózó helyett vagány utcai szerkót adtak rám:

Autós póló, autós harisnya,


kertésznadrág,



nyuszis kabát,


kenguru (+ autós sapka!),


és végül apára csatlakozva útra készen.

Megnéztem tehát magamnak Saint-Gillest, és nem tűnt rossz helynek. Mondjuk sokat nem láttam belőle, mert ahogy kiléptünk a lépcsőházból, egyből elaludtam. Ez a ringatózás ismerős nekem a pocakbeli időkből.
Ahogy hazaértünk a sétából, rögtön le is dőltem, hogy kipihenhessem a gyaloglás fáradalmait. Még átöltözni sem volt időm.


A nap fénypontja azért mégiscsak a fürdés volt. Hú de finom meleg a víz!