Két hét lét - és már kész lény

Sziasztok!

Hát ezt is megértük. Már két hete vagyok a pocakon innnen! Ehhez komoly arcot illik vágni.

Kezdek nagyfiú lenni. Leesett a köldökcsonkom is már két napja, és így már igazi kisember vagyok. (Mondtam apának, hogy a fütyit retusálja ki, de hát hiába beszélek neki...)

Teljesen jól vagyok. Eszem, büfizek, alszom, és aztán kezdem az egészet elölről. Ja, és persze közben anyagcserélek...sokat.

Anya sajnos nincs túl jól. Aggodalomra azért nincs ok, de kicsit belázasodott. Viszont a sebe most már egész szépen gyógyul. Kicsit gyenge még, ezért apával átvettük az irányítást. Egyelőre férfihatalom van, de tartok tőle, hogy ez pünkösdi királyság.

Vannak dolgok amiket szeretek, és van amiket kevésbé. Van már például kedvenc sapkám, amiben Szabó 'Garcia' Peti bá szerint leginkább egy pápai nunciusra hasonlítok.

Szeretek fürdeni barátaimmal a hőmérőteknőccel és Spongyabobbal:


Szeretem ráncolni a homlokomat és csücsöríteni a számat, de azt hiszem erre már ti is rájöttetek.

Azt viszont kevésbé kedvelem, amikor pelenkáznak-öltöztetnek-vetkőztetnek. De hiába rúgkapálok, valahogy anyáék ezt nem akarják megérteni.

Mégis, a legjobban azt utálom, ha felébresztenek...