Szőnyeglakó

Került Pestre is saját szőnyeg, szép nagy, a nappali közepére.
Hogy más már ne is férjen oda. Se asztal, se semmi. Csak én, csak én, csak én.

Persze nem maradok meg rajta sokáig. Amióta megtanultam az átfordulást, mindenhova elgurulok. Bejátszom az egész pályát...

Kigördülök a széléig, és onnan kezdem visszabontani a szivacsszőnyeget.
De reggelre valaki mindig összerakja újra. Ellen-puzzle!

Mindjárt lemegyek hídba!